Aga: Udvari hivatalnok - közigazgatási tisztviselő vagy hadtesteket vezető főtiszt
Bég: Török méltóság, aki rangban a pasák alatt áll, de tartományokat, kerületeket irányíthatott.
Cselebi: Több jelentéssel is bír, egyes források szerint urat, uraságot jelent. Emellett a művelt, tehetős, nemesi származású férfiakra használták: tanárokra, oktatókra vagy egyéb befolyásos méltóságok megszólítására
Efendi: Török állami hivatalnokok és tanult emberek megszólítására használják.
Haszeki: Kegyencnő. Azon nőket illette ez a titulus, akik fiúgyermekkel ajándékozták meg a szultánt.
Kalfa: Képzett háremhölgy vagy szolgáló, felügyelő. A sorozatban kalfai tisztséget töltenek be a háremhölgyek női oktatói vagy felügyelői, de a szolgálókat vezető asszonyra is használatos.
Kádi: Muszlim elöljáró vagy bíró, akit eredetileg közvetlenül a kalifa bízott meg azzal, hogy egy adott területen az igazságot képviselje.
Nagyvezír: A szultán főhivatalnoka és helyettese, a szultáni díván vezetője is. A szultán nevében ő adta ki az uralkodói fermánokat.
Padisah: Uralkodói cím, amit az Oszmán Birodalomban csupán a 15. század vége felé kezdtek el használni a szultán megnevezésére is. A perzsa eredetű szó pontos jelentése: “a sahok feje”.
Pasa: A fő katonai-közigazgatási vezetőit illető cím, amit bizonyos tartományokat irányító beglerbégek vagy a Díván tagjai kaphattak meg.
Szultán: Arab eredetű uralkodói méltóságnév, eredeti jelentése “hatalom”. Az Oszmán Birodalom legfőbb irányítója, uralkodója.
Szultána: A szultán női családtagjait illetve asszonyait illette ez a megnevezés.
Válide szultána: Az oszmán szultán édesanyja vagy ágyasa/felesége, de minden esetben a szultáni palota és a hárem irányítója. Az iszlám tradíció szerint az „anya joga Isten joga”, így a válide a szultán után a legfontosabb személy volt a birodalomban. A gyengekezű vagy kiskorú szultánok mögött gyakran a válide állt, mint a hatalom gyakorlója. Emellett a hárem úrnője, legfőbb parancsolója volt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
